danapuhosh

bemutatkozás

Dana Puhosh a kitalált név mögött rejtőző gazdatest legmélyebb lényegének a cimkéje. A meg-nem-született fénye 1967.08.13-án sűrűsödött mintává feltekert szőnyegvilágunk absztrakt felszínén. A nevezetlen nap numerológiai értéke 8. 4X2 .Ez a szám vibrál át  láthatatlan szálakból valósággá rendeződött  életemen. Négyévenként kifelé majd befelé fordulgatok. A hullám hátán föl, a hullám hátán le,ahogy a mindenség lélegzete sodor.

Zalaegerszegen nevelődtem, zűrös családban,gyerekként hazugságra és képmutatásra nevelve. Apámat korán elvesztettük,vagy inkább szerencsésen elüldöztük.A terrorból ébredve vélt szabadságunkban édesanyámmal és a húgommal  a világnak fittyet hányva, hihetetlen kalandok közt nevelkedtünk.Ámokfutóként rohantunk az élet vadvirágos mezején, az aknákat kerülgetve isteni szerencsénkét tisztaságnak hittük.

Fiatalon, erőtől duzzadva sikerrel bíztató polgári életpályák álltak előttem:a lehettem volna dolgokat nevesítve politikus, újságíró, pedagógus, de egyik sem lettem. Nem bírtam komolyan venni az életet.Sűrű tömegként kapaszkodtam a vágyott fénybe..

A Ványamaradványa nevezetű alternatív zenekarban váltottuk meg a világot,és tényleg sikerült?Daloltam  templomi kórusban is, az Úr megjutalmazta a dicséretét. A rendszerváltás jegyében nagy buzgalommal építettük a „fiatal demokraták” mozgalmát,  szerveztünk mindenféle fesztivált, koncerteket, előadásokat, újságot, stb. Különböző irányultságú ifjú tehetségek vidám közösségében múlattuk fiatal éveinket, az élet naposnak vélt oldalán oldottuk és kötöttük magunkat elkölönülő mintákká a közös szőnyegen.

A nyolcvanas évek megszédítettek, a kilencvenes évek elragadtak. Hiú vágyak lobbantak a szívemben,és az árnyékba ragadva megtapasztaltam a sötét oldal erejét. Féktelen magabiztossággal törtetettem előre,  belevesztem a születő „új” világ  dzsungelébe. Üzletember lettem, úgy hittem, a szabadságot pénzem is megvehetem. Nyertem és vesztettem.Igaz, keményen dolgoztam, de csaknem elhagytak az angyalaim, az ördög rendszeresen kísértett, és az egóm végtelen tobzódásában végül mindent eltékozoltam,  a becsületem is odalett.

Kemény árat fizettem a könnyelműségeimért, de valahogy partot fogtam. Visszatértem a pokol legmélyebb bugyraiból. A festészet, a zene, a könyveim és nem utolsósorban a  szeretteim és tiszta szívű, igaz lelkek segítsége megtartott.

A Dana Puhosh név csak úgy jött. Először a Danát használtam,aztán egy bakonyi rablóvezér Puhoshnak nevezett a cseh szépségkirály nyomán,barátságunk zálogaként elfogadtam.Aztán a magamban hordott és bátorodó lélek magára ismert a névhez kapaszkodó festőben. Mióta az eszemet tudom, mindig festőnek /is/ éreztem magam. Tanultam ugyan a képzőművészetet az iskolákban /a zalaegerszegi gimnáziumban  Borbás György, a szombathelyi főiskolán Sulyok József voltak a tanáraim/, de az életem nehezebb korszakaiban inkább önterápia volt a festészet.

Menedék, köldökzsinór, útkeresés, felfedezés.

A legtöbb erkölcsi és „szakmai ”  támogatást barátomtól, Bayer Csabától, a fiatalon elhunyt egri születésű festőművésztől kaptam.1996-98 között részt vettem az általa szervezett  Xesonrop művészeti csoport munkájában. Látványos akcióinkkal, bemutatóinkkal felkeltettük a szakmai közönség figyelmét is /Vígadó Galéria, Dunaújváros, Zalaegerszeg/, de Csaba halála után a csoport szétszóródott./ A csoport tagja voltak még: Fülöp Szabolcs, Nadrai Róbert és Bishop Róbert/.

Hosszú távollét után 2003-ban tértem vissza városomba. Ekkor keresett meg Böröcz Nándor barátom, aki a Fabian Brdec Művészeti Iroda nevében támogatást ajánlott művészeti tevékenységemhez. Azóta is szerződésben állok az irodával, gondozzák a honlapomat, segítenek a kiállításaim szervezésében. Első önálló kiállításom 2004-ben a Lendvai Magyar Nemzetiségi  Művelődési Központban volt, az emlékezetes megnyitó ünnepségen szinte mindenkit együtt láttam, aki az életemben fontos. A kiállítást Ecsedi Erzsébet,színésznő/ Bayer Csaba özvegye/ nyitotta meg, közreműködött még Lukács Sándor/Technikai Szünet , Tarhonya , Tea és By the way zenekarok/ és Nadrai Róbert /Praha zenekar/. Jelentősebb bemutatkozásom volt a zalaegerszegi Color Arts Fesztivál 2006 nyarán, illetve 2006 őszén a „ Lépj a fénybe!” címmel  tartott kiállítás a zalaegerszegi Őszi Vásár keretében .

2007-től 2013-ig Angliában éltem, festészetet és vízfestést tanultam  egy kisváros művészeti kollégiumában.

A Ludlow Art Society tagjaként rendszeresen részt vettem csoportos kiállításokon Ludlow-ban  és Besdstone-ban.

2014-ben ban Budapesten a Kertész 49 galéria csoportos kiállításán mutattam be a képeimet.

2016-ban Zalaegerszegen a Móricz-ban  szdrepeltek a munkáin helyi múvészekkel a Magyar Ucca egyesület rendezésében.

Nem a művészetből élek, ennek ellenére sokan vásárolnak tőlem képet, ae festményeim nagyobb része magántulajdonban van.

e-mail:          danapuhosh@me.com